nyelvek: hu en

Hírek

A Nemzeti Összetartozás Napja 2014. június 4.
2014-06-23 09:03:00
Ünnepséget tartottak Nyírábrányban a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából


Juhász Gyula: Trianon

Nem kell beszélni róla sohasem,
De mindig, mindig gondoljunk reá.

Mert nem lehet feledni, nem, soha,
Amíg magyar lesz és emlékezet,
Jog és igazság, becsület, remény,
Hogy volt nekünk egy országunk e földön,
Melyet magyar erő szerzett vitézül,
S magyar szív és ész tartott meg bizony.
Egy ezer évnek vére, könnye és
Verejtékes munkája adta meg
Szent jussunkat e drága hagyatékhoz.

1920. június 4-én a Versailles melletti Nagy-Trianon palotában aláírták az első világháborút Magyarország számára lezáró békediktátumot, amelynek értelmében a vesztes központi hatalmak oldalán részt vevő Magyar Királyság területének mintegy kétharmadát elcsatolták. Az okmány szentesítette az Osztrák-Magyar Monarchia szétesését, valamint az ezeréves fennállását alig negyedszázaddal korábban ünneplő történelmi Magyarország felbomlását. A diktátum Magyar részről történő kényszerű elfogadását jól jelzi, hogy az újonnan megválasztott Horthy Miklós kormányzó által kinevezett kormányból nem a hivatalban lévő külügyminiszter, Teleki Pál, hanem két politikailag súlytalan kormánytag írta alá az okmányt. A trianoni békedöntéssel a Magyar Királyság Horvátország nélküli területe 282 870 km2-ről harmadára, 92 963 km2-re csökkent. 1920-as népszámlálási adatok alapján a Trianon előtti Magyarország több mint 18 milliós lakossága 7,6 millió főre esett vissza. Az elcsatolt területekkel együtt mintegy 3,2 millió honfitársunk került határainkon kívülre, szorult ki a nemzet összetartó erejéből. A Teleki féle vörös térkép bizonyítja, hogy az elcsatolt területek között színmagyar területek is kerültek határainkon túlra. A Trianon utáni Magyarország a 90%-os magyar arányával csaknem nemzetállammá vált, szemben a területileg nyertes, ún. utódállamokkal, ahol Csehszlovákiában mintegy 34%, a későbbi Jugoszláviában 17,1%, Romániában pedig 30% lett a nemzetiségek aránya, mindenütt meghatározó módon a magyarokkal.

Azok az események, amelyek a trianoni döntést lehetővé tették mára már bizonyított, hogy nem maguktól alakultak úgy, hanem előre eltervezett - fogalmazhatunk úgy is, hogy a magyarság elleni tudatos, a magyarságot elsöpörni akaró - politikai összeesküvések sorozata volt. Az is igaz, hogy a kényszerű helyzetek, a hibás döntéseink és az árulóink is az ellenségeinket erősítették. A háború kirobbantása egy provokatív merénylettel kezdődött, az antant-hatalmak ígérgetéseikkel új és újabb ellenségeket tudtak a magyarság ellen uszítani, mert a nemzetiségek elégedetlenek voltak a Monarchia nemzetiségi politikájával. A frontokon elszenvedett vereségek, a kedvezőtlen fegyverszüneti egyezmény és az antant megszállás nem rendfenntartást, hanem a később elcsatolásra kerülő területek birtokbavételét jelentette. A magyarság megkérdezése nélkül döntöttek a magyarság sorsáról a magyarság ellen. Ez a tragikus és szomorú múlt.

A magyar nemzet szem előtt tartva a magyarság érdekeit és más nemzetek jogát arra, hogy a magyarság számára fontos kérdésekről másként gondolkodjanak, attól a céltól vezérelve, hogy ezzel hozzájárulunk a Kárpát-medencében együtt élő népek és nemzetek kölcsönös megértésen és együttműködésen alapuló békés jövőjéhez, s egyúttal a XX. század tragédiái által szétdarabolt Európa újraegyesítéséhez, a magyar országgyűlés törvényt alkotott. A törvény mindezek mellett a trianoni békediktátum 90. évfordulójáról megemlékezve a magyarság történetének e szomorú dátumát a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította. Az Országgyűlés kinyilvánította, hogy „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.

„A nemzeti emlékezés, a Kárpát-medence népei közös jövőjének elősegítése és az európai értékek érvényesülése azt a feladatot rója ránk, hogy segítsük Trianon döntéseinek megértését és feldolgozását. Ugyanakkor lehetőséget ad arra is, hogy bebizonyítsuk: a nyelvéből és kultúrájából erőt merítő magyarság e történelmi tragédia után képes a nemzeti megújulásra, az előtte álló történelmi feladatok megoldására.”

A háborúban elszenvedett vereség az egész nemzetet sújtotta és vele együtt magyar családok ezreit csonkította meg és taszította árvaságba a jövő nemzedékét. Ez a tragédia Nyírábrányt sem kerülte el. Az ország súlyponti közepéről egy csapással a határszélre kerültünk és a Nyírábrányiak közül is sokan a vérüket áldozva próbálták megvédeni hazájukat, az „ezeréves Magyarországot”.
Ezért ma nem csak az Összetartozás napjáról, hanem az I. világháborúban elesett hőseinkről is meg kell emlékeznünk.

Nyírábrány közössége 1923. -ban közadakozásból, itt ezen helyen állított emléket az I. világháborúban hősi halált halt katonafiainak. A szobrot Füredi Richárd szobrászművész készítette.
Ez az emlékmű akkor és az elmúlt 90 évben egy szarkofágról magasodó pilaszteren ábrázolta azt a jelenetet, mikor a haldokló fiút az édesatyja egyik karjával fölemeli, míg összeszorított jobb kezével az ádáz ellenség felé fenyeget.
A 90 év, az idő vas fogának nyomai már évekkel ezelőtt jelezték a közönségnek, hogy a talapzat állapota erősen romlik, nem biztonságos. A hívek jelzése, és a szobor talapzatának állapota arra ösztönzött bennünket, valamennyiőnket, hogy a 90 évvel ezelőtti példát követve közadakozást szervezve először a szobor talapzatát újítsuk fel.
A felújítási munkára, a talapzat elkészítésére Küzmös Attila helyi vállalkozót kértük fel, aki ezt el is végezte. Végezetül szeretném kifejezni a köszönetünket mindazoknak, magam és az önkormányzat, a hozzátartozóknak nevében, akik valamilyen formában közreműködtek az emlékmű felújítása során. Köszönjük az adományokat, a felajánlásokat, az építőanyagokat, a munkát szervezést, az ötleteket.

Nyíri Béla
polgármester

Az eseményen készült képek megtekintéséhez kattintson ide!

<< Vissza